- Igen! A legjobb barátnőd!- toltam el magamtól mosolyogva.
- Hanna el kell mondanom valamit.
- Ki vele! Nincsenek titkaink egymás előtt.
- Barátnőm van.- mondta.
- Igen tudom! Becca.- bólogattam.
- Nem. Becca-val szakítottunk. És tudod Ella..
- Ella Henderson?!- (egy X-Faktoros lány) nagyon nem csípem.
- Igen ő!- mosolygott vörösen. Én pedig otthagytam és átmentem JJ-ék szobájába.- Hanna! Hova mész?- kiabálta utánam. De én csak mentem.
- Sziasztok.- vágtam le magam dühösen az egyik ágyra.
- Han? Mi a baj?- kérdezte Cat.
- George.. ajj hiba volt idejönnöm. Várnom kellett volna még egy hetet, akkor amúgy is haza jöttetek volna.- formáltam a szavakat, mire Georgey berontott az ajtón.
- Hanna Weber! Otthagytál! Most mi a fasz van?
- Nyugi már! Pisilnem kellett! Ugye srácok?- füllentettem és utaltam nekik, hogy értsék.
- Shelley bébi. Relaxálj egy kicsit. Han csak átjött a mosdóba.- mondta halál komolyan Josh.
- Istenem. Azt hittem, hogy valami gondod van Ella-val.- ami azt illeti nem is kicsi.- A véleményed sokat számít nekem.- ölelt át.
- Aha.- erőltettem mosolyt az arcomra.
Utálom! Nem bírom felfogni, hogy George-nak milyen kevés időre van szüksége egy kapcsolat megemésztéséhez. Két hete jöttek el Londonból és akkor még Becca-val volt. De talán Ella még rosszabb. Sőt..biztosan. Nem szeretem azt a csajt. Nagyon idegesít a jelenléte. Pedig ha nem mászna rá folyton George-ra akkor kedvelném, mert alapvetően kedvesnek tűnik, de nem is tudom. A srácok kedvelik, és Caterina is. A társaságukban van. És Caty már olyanokon gondolkodik, hogy a gyereknek két keresztanyja lesz. De jó. Még a családomba is be akarják rakni. Nagyon örülök neki. Ki fog túrni. Nem is kicsit. Én itt elmélkedtem magamban, mikor meghallottam egy ismerős dallamot. Ez az a szám, amit Josh-sal énekeltünk a karaoke bárban.
- Something about the sunshine BABY... oooh it's allright!- ordibálták a fiúk. Beszálltam az éneklésbe. George és én táncolni kezdtünk. Pörgetett, forgatott és hihetetlenül nevetett. Épp megpörgetett, mikor megcsúsztunk. George az ágyra, én pedig rá estem. Intimitás: ON. Csak néztem ellenállhatatlanul barna szemébe ő pedig az én szemeimbe. Egyenletesen szuszogtunk egymáson, de a többiek megzavarták a nyugodt pillanatunkat, mikor átszaladna az agyunkon a közös múltunk, a szép emlékek és ismét elolthatatlan szeretetet éreznénk egymás iránt.
- Srácok...- Jaymi.
- Hanna?- Josh.
- George?- Caterina.
- Ti mi a szart műveltek?- akadt ki JJ. Lekászálódtam Georgey testéről és a szoba túloldalán lévő ágyhoz szaladtam. Ő is felállt és beszélni próbált, mint én, de egyikünknek sem sikerült.
- George Shelley! Barátnőd van! És az nem Hanna, hanem Ella! Elvileg szereted őt. És Hanna a legjobb barátod!- oktatott ki minket Cat.
- Tudom.- feleselt George.
- Mellesleg Hanna! Te miért csábítgatod a legjobb barátodat, mikor tisztában vagy vele, hogy szeret és, hogy a barátnőjét is szereti?!- terelte rám a szót Caterina.
- Caty! Te nem ismered a múltunkat..- kezdtem, de rájöttem, hogy nem is akarom (lehet, hogy Georgey sem) még elmondani nekik.
- Akkor meséld el!- kiabált rám.
- Nyugodj meg.- mondtam halkan.- Az idegesség nem tesz jót a babának. Mennem kell.- mondtam könnyekkel küszködve.
- Hova?- hördült fel félve Jaymi.
- Haza. Londonba. Ahol minden jó.- nyögtem suttogva.
- Most tényleg itt hagysz?- lépett hozzám Josh és megragadta a vállam.- JJ nem mondanál valamit?- szerencsétlenkedtek ketten.
- Jó utat Hanna.- mondta JJ semlegesen.
- Mi van?- akadt ki Jaymi és Josh.- Nem hugi vagy valami? De mi az, hogy elengeded? Han nehogy elmenj. Caterina? George? Mondjatok már valamit!- ordibáltak ketten.
- Csao Hanna.- hessegetett el Cat, George pedig lehajtott fejjel állt. Ja és ezt twitcam-on mind látják a rajongók.
- Nem hiszem el!- rebegte Jaymi.- Han kérlek maradj itt.
- Majd hívlak titeket. Sziasz.. inkább hagyjuk.- kiléptem az ajtón és be is csaptam magam mögött.
A folyosó falának dőlve zokogtam és nem hittem el, hogy most utasítottak el. És Ella-t választották helyettem. Josh jött ki a szobából és egyenesen hozzám lépett.
- Hanna! Most tényleg mi volt ez?- kérdezte nyugodtan.
- Bízhatok benned?
- Természetesen.- villantott egy biztató mosolyt én pedig úgy döntöttem, hogy elmondok neki egy kis részletet.
- Én nem tudom, hogy mit érzek George iránt. De már nem egyszer.. csattant el egy csók köztünk. Vagy több csók..- egyszerűsítettem le ennyire.
- Aaaaaaz jó.- nézett furcsán.
- Most te is utálsz. Hmm mindegy. Tényleg.. egy óra múlva indul a gépem szóval szia!- tápászkodtam fel és megöleltem.
- Nem utállak! És nem akarom, hogy elmenj!- szorított.
- Mennem kell. Majd hívlak!- léptem be a liftbe és leszáguldottam a földszintre, mikor kb. 6-szor rezgett a telefonom. Megnéztem. SMS-ek.
1. Valerie
Siess haza, aztán induljunk!:) Imádlak! Út közben mindent elmesélsz<3
válasz:
rohanok!
2. Caterina
Hanna én most óriásit csalódtam benned. A gyereknek egy keresztanyja lesz és az Ella. Sajnálom.
válasz:
jó mindegy..
3. Georgey<3
Nagyon szeretlek. Ne haragudj, hogy nem álltam ki melletted. MELLETTÜNK.<3
válasz:
Szeresd Ella-t. Barátok vagyunk.
4. JJ
A húgom vagy! Szeretlek!
válasz:
Remélem ezt most nem csak azért mondod, hogy vigasztalj hanem komolyan is gondolod! Bátyó.
5. Ella Henderson
Szállj le George-ról. Kössz.
válasz:
A legjobb barátom. Ez van. Cumi.
Ennyi. Hazaértem. Valerie már összecsomagolt így indulhattunk is. Ja igen ő is jön Londonba, hogy ne legyek annyira egyedül abban a nagy házban. A repülő pontosan hajnali fél kettőkor szállt fel és fél négykor érkeztünk meg. Próbáltam aludni egy keveset, de nem igazán sikerült. Egész úton Georgey-val SMS-eztem.
G.: Nagyon szeretlek. Ne haragudj, hogy nem álltam ki melletted. MELLETTÜNK.<3
H.: Szeresd Ella-t. Barátok vagyunk.
G.: Téged nem szerethetlek?
H.: Kérdezd Caterina-t. Ő úgy is jobban tud mindent az életünkről.
G.: Ő az egyik legjobb barátnőd nem?
H.: Ella az egyetlen keresztanya. Nem régen kaptam meg a hírt! :')
G.: Mi a geci?!.. Azt hogy? Ella és Cat kb. 3 hete ismerik egymást. Ti meg mennyi ideje is? 2 éve?
H.: Nem az én döntésem George. Ő Ella-t választotta.
G.: De ez nem fair. És mi okból? Csak mert elestünk és te rám estél és szemeztünk egy percig? Aztaa..
H.: Ezt neki mond ne nekem! Én tisztában vagyok vele Georgey. De ő nincs. Nem tudja, hogy mit tettünk és, hogy mit teszünk, ha szükségünk van egymásra.
G.: Georgey-nak neveztél<3 Szeretlek!
H.: Én is nagyon!
G.: Nincs harag?
H.: Nem is volt.
G.: Loving you is easy Hanna.
H.: Ez egy jó cím lenne! :)
G.: Nem mondasz rosszat.
H.: Ne essetek ki! Jó?
G.: Próbálkozunk, próbálkozunk.
H.: Ha hiába mentetek el, akkor egy életre megharagszom. Haha.:)
G.: Nagyon haragszol Ella miatt?:|
H.: Mi? Én örülök nektek. Aranyos lány, csak nem igazán kedvel engem. Hmm.
G.: Miért ne kedvelne?
H.: Nem rég kaptam tőle egy üzit. És hát..
G.: Mit írt?
H.: "Szállj le George-ról. Kössz." Ezt.
G.: És erre te?
H.: "A legjobb barátom. Ez van. Cumi."
G.: Nem értem. Barátok vagyunk. És én ezt közöltem vele, hogy te nekem nagyon fontos vagy. A legfontosabb az életemben. És azt mondta, hogy megérti és elfogadja. De akkor most ez mi?!
H.: Féltékeny lett. Ő csak félt téged. És gondolom Cat elmondta neki a mostanit. Tudod, ha egy lánynak te vagy a pasija, annak van oka félteni téged. Jó pasi vagy. És nem kevesen rajonganak érted.
G.: Haha. De rossz. Én nem akarok híres lenni.
H.: Már az vagy! :) Ki foglak használni<3
G.: Aha igen persze. Azt merd megtenni<3
H.: Ha akartam volna, már megtettem volna. ;)
G.: Hol jártok?
H.: Még fél óra és leszállunk.
G.: Nem fordulnál vissza?
H.: Így ahogy mondod. Nem. Bocsáss meg de Cat.. most jobb neki nélkülem.
G.: JJ-vel miujság?
H.: Ő is írt SMS-t. És gondolom kibékültünk, mert a húgának nevezett és azt mondta, hogy szeret.
G.: Ez nála a bocsánat kérés:D
H.: Ja.. jó tudni.
G.: Szeretnél aludni? Hagyjalak? <3
H.: Szeretnék, csak nem tudok. De nem tőled. Te legalább lefoglalsz és nem kell unatkoznom a gépen. Val meg kidőlt.
G.: Neki nem volt olyan éjszakája, mint neked.
H.: Hát nem. De nem is kívánok neki ilyet, soha. Nagyon rossz volt. Csak egy valami volt benne jó..
G.: Na mi?
H.: Az, hogy ott voltál..
G.: Szeretlek!
H.: Nem is tudod, hogy mennyire nagyon! <3
G.: Mi lenne velem nélküled? De szeretnél aludni? Mert van egy nagyon jó nyugtató dalom ami nekem mindig beválik. Most is.
H.: Ahh! Küldd el. Kérlek
G.: Itt van. sleepy
H.: Köszönöm. Megpróbálom. Jó éjt Georgey!<3 Szeretlek.
G.: Nincs mit, remélem sikerül elaludnod! Nagyon szeretlek<3
Beindítottam a számot és egyre egyenletesebben kezdtem venni a levegőt. Szempilláim lecsukódtak és álmodni kezdtem. Az álmomban ott volt George és a Union J, Caterina és Ella. Cat rám se nézett és Ella-val nevetett valamin. Már óriási hasa volt. Hátulról JJ ölelte őt. Jaymi és Josh playstation-öztek George pedig közelített felém. Megfogta a derekamat és fejét a vállamba fúrta.
- Nem bírom tovább.- suttogta a fülembe.
- Mit? Nem értem.- értetlenkedtem.
- Ella!- kiáltott George, mire Ella felénk fordult. George megfordított és megcsókolt. A háttérben hallottam Ella és Caterina kiabálását, JJ öröm nevetését és a két kis kocka tapsolását és ujjongását.
George abbahagyta a szám kényeztetését én pedig meglepetten léptem hátra tőle. Ella viharzott Georgey irányába. És elcsattant egy jó nagy pofon. George fájdalmasan az arcához kapott... És felébredtem.
- Hanna! Kapcsold már be az öveeeeeeeeeeeed!- kiabált Valerie. Én pedig megtettem amire kért.
Megkezdődött a leszállás. Sikeresen landoltunk. Ugye fél négy volt. Mire a reptéri kocsi haza fuvarozott minket addig hajnali négy óra lett. Az ég rózsaszínen világított én pedig kiültem a teraszomra és festeni kezdtem.
Azt hiszem ez lett életünk képe.
H.: Ha hiába mentetek el, akkor egy életre megharagszom. Haha.:)
G.: Nagyon haragszol Ella miatt?:|
H.: Mi? Én örülök nektek. Aranyos lány, csak nem igazán kedvel engem. Hmm.
G.: Miért ne kedvelne?
H.: Nem rég kaptam tőle egy üzit. És hát..
G.: Mit írt?
H.: "Szállj le George-ról. Kössz." Ezt.
G.: És erre te?
H.: "A legjobb barátom. Ez van. Cumi."
G.: Nem értem. Barátok vagyunk. És én ezt közöltem vele, hogy te nekem nagyon fontos vagy. A legfontosabb az életemben. És azt mondta, hogy megérti és elfogadja. De akkor most ez mi?!
H.: Féltékeny lett. Ő csak félt téged. És gondolom Cat elmondta neki a mostanit. Tudod, ha egy lánynak te vagy a pasija, annak van oka félteni téged. Jó pasi vagy. És nem kevesen rajonganak érted.
G.: Haha. De rossz. Én nem akarok híres lenni.
H.: Már az vagy! :) Ki foglak használni<3
G.: Aha igen persze. Azt merd megtenni<3
H.: Ha akartam volna, már megtettem volna. ;)
G.: Hol jártok?
H.: Még fél óra és leszállunk.
G.: Nem fordulnál vissza?
H.: Így ahogy mondod. Nem. Bocsáss meg de Cat.. most jobb neki nélkülem.
G.: JJ-vel miujság?
H.: Ő is írt SMS-t. És gondolom kibékültünk, mert a húgának nevezett és azt mondta, hogy szeret.
G.: Ez nála a bocsánat kérés:D
H.: Ja.. jó tudni.
G.: Szeretnél aludni? Hagyjalak? <3
H.: Szeretnék, csak nem tudok. De nem tőled. Te legalább lefoglalsz és nem kell unatkoznom a gépen. Val meg kidőlt.
G.: Neki nem volt olyan éjszakája, mint neked.
H.: Hát nem. De nem is kívánok neki ilyet, soha. Nagyon rossz volt. Csak egy valami volt benne jó..
G.: Na mi?
H.: Az, hogy ott voltál..
G.: Szeretlek!
H.: Nem is tudod, hogy mennyire nagyon! <3
G.: Mi lenne velem nélküled? De szeretnél aludni? Mert van egy nagyon jó nyugtató dalom ami nekem mindig beválik. Most is.
H.: Ahh! Küldd el. Kérlek
G.: Itt van. sleepy
H.: Köszönöm. Megpróbálom. Jó éjt Georgey!<3 Szeretlek.
G.: Nincs mit, remélem sikerül elaludnod! Nagyon szeretlek<3
Beindítottam a számot és egyre egyenletesebben kezdtem venni a levegőt. Szempilláim lecsukódtak és álmodni kezdtem. Az álmomban ott volt George és a Union J, Caterina és Ella. Cat rám se nézett és Ella-val nevetett valamin. Már óriási hasa volt. Hátulról JJ ölelte őt. Jaymi és Josh playstation-öztek George pedig közelített felém. Megfogta a derekamat és fejét a vállamba fúrta.
- Nem bírom tovább.- suttogta a fülembe.
- Mit? Nem értem.- értetlenkedtem.
- Ella!- kiáltott George, mire Ella felénk fordult. George megfordított és megcsókolt. A háttérben hallottam Ella és Caterina kiabálását, JJ öröm nevetését és a két kis kocka tapsolását és ujjongását.
George abbahagyta a szám kényeztetését én pedig meglepetten léptem hátra tőle. Ella viharzott Georgey irányába. És elcsattant egy jó nagy pofon. George fájdalmasan az arcához kapott... És felébredtem.
- Hanna! Kapcsold már be az öveeeeeeeeeeeed!- kiabált Valerie. Én pedig megtettem amire kért.
Megkezdődött a leszállás. Sikeresen landoltunk. Ugye fél négy volt. Mire a reptéri kocsi haza fuvarozott minket addig hajnali négy óra lett. Az ég rózsaszínen világított én pedig kiültem a teraszomra és festeni kezdtem.
Két hét volt hátra az X-Faktorból. A döntő előtti óriási küzdelem. Szombat reggel van. Este ismét élő adás és most nem fogok skype-olni Caterina-val. Mivel nem valószínű, hogy hívni fog. De ki tudja. Bejelentkezve leszek hátha. Gondolataimból a telefonom zökkentett ki ismét. Mindig ez van. Harry épp hív. Felvettem.
- Szia Harry!- mondtam vidáman.
- Angyallányom! Ma lesz egy dedikálás. Nincs kedved benézni?- kérdezte izgatottan.
- De persze! Hánykor?
- Délután fél háromkor a plázában. A szokásos helyen. Haha.- nevetett.
- Rendben. Majd elugrok egy kis időre.
- Akkor ott találkozunk Angyallány. Puszi.
- Csók!- leraktam.
Besétáltam a házba és ledőltem Valerie mellé a kanapéra aki egy filmet nézett.
- Hanna! Barna hajat szeretnék.- mondta lassan.
- Milyen barnát?
- Nagyon sötétet.- fújta ki a levegőt.
- Van itthon gesztenye barna hajfestékem. Ha szeretnéd akkor befestem.
- Úúú tényleg? Az jó lenne. Már unom ezt a színt.- mutatott a platina szőke loboncára.
- Akkor álljunk is neki.
Beszaladtunk a fürdőbe. Val-t leültettem egy székre amíg előkerestem a festéket. Mindent előkészítettem és indulhatott is a fodrászosdi. Irtó sokáig kenegettem barátnőm hosszú hajzuhatagát, de körülbelül egy óra alatt végeztem is vele. Fél óra múlva segítettem neki lemosni az anyagot, utána pedig megszárítottuk mostmár barna haját. Nagyon tetszett neki.
- Csinálunk egy képet?- vigyorgott rám.
- Csináljunk.
Beállítottam a tíz másodperces időzítőt aztán Valerie mellé rohantam. Bepózoltunk és el is készült a kép. Elég furcsa lett, de Val nagyon fel akarta rakni Instagramra így fel is toltuk.
 |
| sweetie x |
- Jaj tényleg Valerie! Ma megyünk egy One Direction dedikálásra jó? Harry elhívott és igent mondtam, de nem szeretnék egyedül menni.
- Nekem megfelel!- mosolygott rám.
- Jaaaajj de jó!- ugrottam a nyakába.- Neked van Starbucks VIP. belépőd ugye?
- Természetesen!
- Akkor minden tökéletes. Dedikálás után egy ital hölgyem?
- Oké! Álmos vagyok.
- Aludjunk.- mondtam majd betakaróztunk és elaludtunk.
Mikor felkeltünk, délután egy óra volt. Épp időben. Kivánszorogtam a konyhába és lefőztem egy adag kávét. Öntöttem mindkettőnknek és meg is ittam gyorsan.
- Val! Kezdj el készülődni mert fél háromra megyünk.
- Oké!- kiabálta.
A szobámba mentem és kiválasztottam pár ruha darabot. Az ágyamra dobtam őket, aztán a fürdőt vettem irányba. Lezuhanyoztam, aztán felvittem egy halvány sminket. A hajamat valami furcsa laza kontyba fogtam amilyet még soha sem csináltam, de szerintem jó lett. Felvettem a ruháimat és megnéztem magam a tükörben. Elégedett voltam munkámmal, így gyorsan átmentem Valerie-hez, hogy megnézzem, hogy mennyire van kész. Hát teljesen.
- Mehetünk?- kérdezte.
- Felőlem.- kacagtam el magam.
- Han amúgy három óra van. Nem baj?
- Nem. Haha. Na jó. Induljunk.
- Én vezetek!
- De nem is tudsz angol autót vezetni.- nevettem ki elég furcsa ötletét.
- Ja ez igaz.- biggyesztette le alsó ajkát.
- Majd megtanulsz, de most egyelőre én vezetek.
- Jó!
Beültünk a kocsimba és elindultunk a helyszínre. Óriási tömeg volt. Írtam egy SMS-t Harry-nek, hogy itt vagyunk, csak nem tudunk bejutni.
Harry:
Hátsó bejárat! x
Megkerültük az épületet és beléptünk a hátsó ajtón. Két biztonságival találtuk szemben magunkat.
- A bandához jöttünk.- mondtam normálisan.
- Aha persze. Sokszor hallottuk már ezt.- dörmögték nevetve.
- Egy pillanat.- vettem elő a telefonomat és tárcsáztam Harry-t. Felvette.
- Mond angyallány.- szólt bele.
- Az őreitek nem akarnak beengedni. Kéne egy kis segítség.
- Megyek.- rakta le kuncogva.
Harry egy perc múlva már meg is jelent.
- Jackson, Bill. Ők hozzánk jöttek.- fogta a fejét és fájdalmasan ingatta.
- Elnézést Mr. Styles, csak nem tudtuk, hogy igazat mondanak-e.
- Én szóltam nekik a hátsó bejáratról Bill.- nevetett Hazza.
- Mehettek lányok.- engedtek nekünk utat.
- Köszi.- suttogtam Harry-nek.
Ő válaszként csak megforgatta a szemét és villantott egy aranyos mosolyt. Annyira édes mikor ezt csinálja. És a testéről ne is beszéljünk. Ahh imádom. Olyan figyelmes velem és úgy érzem, hogy tetszek neki. Nekem is ő. Nagyon. Azok a zöld szemek kikészítenek. Minden figyelmet odavonzzanak. És mikor rám szegeződnek, akkor aztán ájulásig feszegetik a húrt. Te jó ég! Miket gondolok én. Hess innen. Elég furcsa arcot vághattam mert Harry is és Valerie is engem bámultak.
- Minden oké Han?- kérdezte Val.
- Öm persze. Jól vagyok.- kaptam az eszemhez.
- Lányok én sietek vissza. Majd gyertek ahogy nektek jó. Szívesen fogadunk titeket bármikor.- mondta Hazza.
- Nem sokára megyünk!- mosolyogtam rá.
- Rendben!- kacsintott rám és hirtelen elfogott egy furcsa érzés. Meg akarom csókolni. Mik járnak a fejemben?! Csak ő! Akarom őt!
Gondolataimat kicsit elhessegettem magam körül és Valerie-vel felmentünk a második emeletre a dedikálás helyszínére.
Már nagyban folyt az aláírás. Olyan is volt, hogy Zayn egy csaj mellére kellett, hogy írja az aláírását. Hmm vannak elég furcsa emberek. Valami olyat kiabált utána a rajongó, hogy magára fogja tetováltatni ennek alapján. Ez már tényleg őrültség. Aztán egy vagy két év múlva ki szeret a bandából de megmarad a tetoválás. Hát mindegy. Odaköszöntem a srácoknak és Val-lel leültünk egy pamlagra. Kb. fél óra múlva elmentem a mosdóba és ahogy kijöttem, Harry-vel találtam szemben magam.
- Szia!- mondta halkan és megnyalta az ajkát. Nagyon zavarba hozott. Egyre jobban ziháltam és egyenetlenül vettem a levegőt.
- Szia Hazz!- néztem zöld szemeibe. Hiba volt.
- Tudod, hogy csodálatos vagy? Rohadtul kívánlak!- nyomott óvatosan a falnak és jobb kezével megfogta az arcomat.
A tekintetem levándorolt az ajkaira. Ezt természetesen ő is észrevette és nagyon tetszett is neki. Halkan kuncogni kezdett.
- Úgy látom, hogy te is engem!- ragadta meg a derekam és teljesen magához húzott.
- Jól látod.- mondtam félénken.
Válaszul érezhettem ajkai ízét. Gyengéden megcsókolt. Éreztem, hogy vigyázni akar rám, nehogy valami bajom essen. Harry ilyen téren nem ez a gyengéd típus de miattam most nem lesz durva. Ez kedves. Soha sem gondoltam volna, hogy ilyen életem lesz. A legjobb barátom egy sztár, a legjobb barátnőm is híres, és most ez?! Harry Styles tapadt rá a számra. Lefagytam. Csak a jelenre tudok gondolni. Hogy mennyire élvezem Hazz társaságát, hogy mennyire tetszik az amit tesz. Halkan nyögtem egyet mikor Hazza az ölébe kapott és csókolgatni kezdte a nyakamat. Ő csak elmosolyodott és folytatta az akcióját. Kezeimmel finoman megfogtam arcát és felemeltem, hogy rá tudjak nézni.
- Harry!- pirultam el.
- Mit szeretnél mondani?- nézett kíváncsian.
- Azt hiszem, hogy többet érzek irántad, mint barátság.
- T-tényleg?- kérdezte boldogan.
- Igen!- mosolyogtam rá. Ő pedig megpörgetett.
Visszamentünk a többiekhez. Valerie Harry székén ült. És írt valamit. Haha.
- Vally! Te mit csinálsz?- nevettem.
- Próbálgatom Harry aláírását.- kuncogott.
Csak megráztam a fejem és ledőltem újra a kanapéra. A srácok nem sokára be is fejezték a dedikálást és a fotózkodást. És beültünk a Starbucksba.
- Úúú! Hanna! Csináljunk egy képet!- rohant hozzám Val.
- Oké!
Odaadtam Louis-nak a telefonomat és megkértem, hogy csináljon rólunk egy képet. Nagyon sok próbálkozás után, végre sikerült egy normálisabb képet készíteni. Szokáshoz hűen ezt is felraktuk az Instagram-ra.
 |
| Thank you Louis! x |
Amint megvoltunk, leültünk egy sok személyes asztalhoz és beszélgettünk egy órát. Rengeteg dolgot megtudtam a fiúkról. És ők is rólunk. A szüleimről természetesen most sem mondtam semmit. De ahhoz képest sokat tudnak rólam most már. Este hat óra körül lehetett és az X-Faktor nyolckor kezdődik így elköszöntem a fiúkáktól.
- Ööö Hanna! Én ma Niall-nél alszok ha nem gond.- mondta Valerie.
- Persze! Majd gyere holnap vagy valamikor! Pussz!- már épp indultam volna ki, mikor Harry elkapott.
- Angyallány! Majd hívlak!- búcsúzott el egy apró csókkal, aminek nagyon örültem.
- Szia!
Beültem a kocsimba és hazáig tapostam a gázt. Fél hétre értem haza. Belebújtam a pizsimbe és befészkeltem magamat a takaró melegségébe. Bekapcsoltam a tv-t és a laptopomat. Bejelentkeztem skype-ra hátha hívni fog Caterina, de nem számítok semmi jóra. Amíg ezekkel elkészültem, negyed nyolc lett. Épp néztem a műsor előtti adást mikor arra figyeltem fel, hogy valaki hív skype-on. És Caterina volt! Úristen! Nem hiszem el! Ez annyira jó! Felvettem és mikor megjelent a kép akkor egy kicsit elkeseredtem de azért örültem. JJ volt az aki hívott.
- Szia hugicám!- köszönt.
- Szia!- mosolyogtam rá.
- Most szépen megpróbállak kibékíteni Cat-tel, de előbb beszéljünk öten jó?
- Oké!- néztem a kamerába.
- Srácok gyertek Han-nel beszélek!- mondta JJ.- Mi?? Komoly? Úúú de jó! Siessetek máár!- hallottam a fiúk hangját. Elsőnek George rohant a kamera elé.
- Szia bébi!- köszönt nekem.
- Szia Georgey!- nevettem.
- Annyira de annyira hiányzol!- mondta szomorúan.
- Nem sokára hazajöttök. Már csak egy hét. És nehogy kiessetek!- utasítottam őket.
- Han! Jön Louis!- nevetett Josh.
- Fiúk! Kivel beszéltek?- hallottam Mr. Walsh hangját.
- Hanna-val!- mondta Jaymi.
- Hanna... az ki?- kérdezte Mr. Walsh.
- Louis! A legjobb barátnőm!- kérte ki magának Georgey.
- Ááá akiről olyan sokat szoktál áradozni? Hanna! Tényleg! Hanna Weber. 17 éves, szőke, kék szemű, ellenállhatatlanul szép, csodálatos alak, gyönyörű hang, jó humorérzék. Ezeket mondtátok róla.- elpirultam.
A fiúk látták a meglepettségemet a kamerában így mentegetőzni és értetlenkedni kezdtek.
- Köszi Louis!- mondta George.- De igen ő az.
- Jaj kifelejtettem azt, hogy a világ legjobb barátnője és amit csak nekem mondtál el..
- Nehogy kimond!- kiabált rá a legjobb barátom a mentorára.
- Hupsz! Tényleg. Nyugi ez titok. Nem mondom el senkinek.
- George! Mit titkolsz előlünk?- akadt ki JJ.
- Semmit. Igaz Hanna? Louis?- George.
- Igen!- helyeseltem bólogatva.
- Hanna Weber! Te vagy az?- kérdezte Mr. Walsh.
- Igen. Üdv.- jött be a kamera elé a banda mentora.
- Szőke, pipa. Kék szem, pipa. A szépsége ellenállhatatlan, pipa. Csodálatos alak, állj fel gyermekem hadd nézzelek!- megtettem amit kért tőlem. Körbe fordultam, majd visszaültem a helyemre.- Pipa. A hangodat már hallottam a karaoke-s videón, pipa. Jó humorérzék? Mindenről tudok. Pipa! Ezek a fiúk milyen őszinték!- mondta én pedig kínosan elnevettem magam.- Na jó én még megyek felkészítem a srácokat. George te maradhatsz. Viszlát Hanna!
- Viszlát!- köszöntem el.
- Szia Han!- bújt bele a kamerába Jaymi.
- Pá hugi!- köszönt JJ.
- Szia Hanna! Majd beszélünk!- mondta Josh.
- Sziasztok.- mondtam utoljára.
- Ketten maradtunk.- nevette el magát George.
- Na igen. Amúgy miújság Ella-val?
- Semmi különös. Megvagyunk. Mondjuk veszekedtünk egy óriásit miattad és szakított velem mert nem akarlak elhagyni. De amúgy okés minden.- nevetett.
- Miiiii? És jól vagy? Miért nevetsz? Ez nem olyan vicces.- akadtam ki.
- Nem hatott meg. És nem érdekelnek azok az emberek akik nem bírják felfogni, hogy a legjobb barátnőm vagy és elválaszthatatlanok vagyunk örökre. Ha nem fogadja el, ez van. Nem kell velem lennie. Semmi sem muszáj.
- Jaj te szívtipró. Csak a baj van velünk!- nevettem egy nagyot.
- Az biztos. Veled mi történt? Caterina-val kibékültetek?
- Nem. Nem is beszéltem vele azóta. Az a durva, hogy mindenkivel kibékültem, de ő hallani sem akar rólam. Pedig azt hittem, hogy rendben leszünk de nem igazán.- mondtam.
- Az nem a legjobb. Ajj Hanna. Rossz előérzetem van. Nem tudtunk kellően felkészülni és szerintem most ez nem lesz a legjobb előadásunk. Szerintem nem jutunk tovább.- aggódott.
- Nyugodj meg. Sikerülni fog. Ha meg nem, akkor is. Rengeteget nyertetek vele és nem egy lemezkiadó akar titeket szerződtetni. Csak nyerhettek mind a kettő lehetőséggel. Mellesleg ha kiestek akkor hamarabb találkozunk, de nehogy emiatt ne legyetek maximálisan a produkcióban. Mindent adjatok bele! Georgey nagyon szeretlek és szurkolok nektek.
- Szeretlek!- George.
- Itt van Caterina.- figyelmeztetett George.
- Te kivel beszélsz a laptopomon?- hallottam Cat hangját.
- Ööö Hanna-val.- mondta az igazat a bébim.
- És mégis miért?- Cat.
- Mert szerettem volna beszélni vele még az adás előtt.
- De miért az én laptopomon?
- Caterina nyugodj már le. JJ hívta Han-t és minek cseréltem volna ki, mikor már itt volt?
- Beszélhetek vele?- kérdezte Cat.
- Magatokra hagylak. Szia életem! Nagyon szeretlek! Majd hívj a műsor után!
- Szia Georgey! Sok sikert. Imádlak.- elment és Cat-et pillantottam meg a kamera előtt.- Szia Cat!
- Hanna. Figyelj. Nem akartam veled veszekedni. De elmondanád, hogy mit műveltek ti George-dzsal mindenki háta mögött?
- Semmit Caterina! Semmit. Néha vannak a kelleténél romantikusabb pillanataink, de semmi olyat ami rossz lenne.- hazudtam neki.
- Szeretnék hinni neked.
- Cat! Mindent időben el fogunk nektek mondani, csak még nem állunk rá készen.
- Ajj. Bocsáss meg nekem. Nem szeretnék veled rosszban lenni. Szeretlek! ÉS ne haragudj, hogy azt mondtam, hogy nem lehetsz a keresztanyja a gyermekünknek. Mert az leszel! Kérlek ne haragudj!- fakadt ki.
- Óóó édesem! Te ne haragudj rám amiért olyan hülye voltam.
- Szent a béke?
Ennyi lett volna a mai rész. Ha tetszett KOMMENTELJ! <3 Nagyon imádlak titeket! KOMMENT KOMMENT KOMMENT! Csak, hogy tudjam, hogy érdemes-e folytatni a blogot:3 Puszi. Jövőhét szombaton jön az új rész ha minden okés a bloggal és vannak érdeklődők! Pussz.
